Izlandi zuzmó tea

Az izlandi zuzmó

A XVII. sz. óta az izlandi zuzmó a népi gyógyászat egyik legkedveltebb orvossága tüdő- és torokpanaszok esetén. A népies "köhögés elleni", "láz elleni moszat" elnevezés is innen ered. Századunkban teljesen feledésbe merült. Csak a zselésített ún. "Isla-Moos" pasztillák, mint köhögés, torokfájás elleni szerek maradtak egyes országokban forgalomban.

Ma az izlandi zuzmó mint teák alapanyaga is igen keresett. Különösen a száraz köhögés és a kezdődő influenzás fertőzés gyógyítására alkalmas, de gyomorrontás, étvágytalanság vagy betegség utáni gyenge állapot esetén is bevált szer.

Hatóanyaga a sok növényi nyálka miatt a keserű zuzmósav, amelynek antibiotikus hatást is tulajdonítanak. A hivatalos gyógyászat a felső légúti megbetegedéseknél a köhögési inger csillapítására ajánlja, de ettől függetlenül bármilyen megfázásos, fertőzéses betegségek esetén is javalott fertőtlenítő hatása miatt.

Az izlandi zuzmó latin neve Cetraria islandica L. Arch. Hegyoldalak humuszos és homokos talaján, cserjeszerűen nő. 4-12 cm magas. A zuzmó lemezes-bokros talajlakó, villásan vagy agancsszerűen szétágazó. Az egyes hajtások 5-20 mm szélesek, levélszerűek, de többnyire görbék vagy barázdáltan elhajlók. A fény felőli oldaluk olíva- vagy barnászöld, az alsó oldaluk fehéreszöld vagy világosbarna, fehérfoltos.

Az izlandi zuzmó felhasználása

Főzetét hörghurutban, köhögéscsillapítóként, köptető szerként, valamint étvágyserkentő hatása miatt csak melegen fogyasztják. Kivonata lassítja az illóanyagok elpárolgását a bőr felületéről. Újjabban a zuzmóból antibiotikus hatású vegyületeket izoláltak, amelyek gátolják a TBC-t okozó Koch-bacilus fejlődését.

Az izlandi zuzmó hatóanyaga

Nyálkát, cetrárt és más zuzmósavakat, A és B vitaminokat, illóolajat, jódot, fenolokat, nyomokban zsírt tartalmaz.

Az izlandi zuzmó előfordulási helyei

Havasok fenyvesei illetve sziklás mohás helyek lakója.

Majdnem levélalaku zuzmó, apró bokrocskához hasonlít. Telepje karéjos, porcogós. Szaporodó pajzskája (apothecium) a telep széléhez ferdén nő. Különböző színű, majd felemelkedő, majd heverő, földön, kövön, fatörzsön, kerítésen stb. gyepesedőn nő, 20 faja (hazánkban 9) főképen a hideg vidékeken meg a hegyek magasabb regiójában terem.

A C. Islandica L. Izland szigetét meg a havasok csúcsát sűrűn benövi, Vas vármegyének középmagasságu hegyein is lelni.

Ma már az egyetlen zuzmó, melyet orvosi célra gyüjtenek (Lichen v. muscus Islandicus). Nyálkás keserű ízű, gyengén összehúzó. Tartalma 3% keserű extraktiv anyag, 44% lichenin vagyis zuzmócsiriz.

Táplálóan és erősítően hat különösen a nyálkakiválasztásra. Megőrölve és liszttel keverve kenyeret sütnek belőle, v. tejjel ételnek főzik. A legelő jószág is szereti.

Izlandi zuzmó tea

Az izlandi zuzmóból készített teát használhatjuk ivó- vagy öblögetőteaként.Ezt a teát kétféleképpen is elkészíthetjük:

Elkészítés (1): Az összevagdalt zuzmóból két teáskanálnyit egynegyed liter forró vízzel leöntünk, 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.

Elkészítés (2): Az összevagdalt zuzmóból két teáskanálnyit negyed liter forró vízzel leöntünk és egy fél perc elteltével leszűrjük. A folyadékot, amely csaknem kizárólag keserű anyagokat tartalmaz, kiöntjük. A zuzmót újabb negyed liter forró vízzel leöntjük, 10-15 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.

A második fajta főzet kevesebb keserű anyagot tartalmaz, ezáltal gyermekek számára alkalmasabb. Mivel azonban ez az eljárás a zuzmó antibiotikumos hatását nagyrészt megszünteti, a felnőtteknek inkább az első készítési mód ajánlatos.

forrás: http://www.izlandizuzmo.lapok.eu/fooldal

Izland – a tűz és jégbirodalma

Izland az Atlanti óceánban elhelyezkedő sziget, mely Grönlanddal ellentétben Európa részéhez tartozik, már a skandináv mentalitás is odaköti. Izland alapjában véve egy vulkáni sziget: egy jégbe zárt folyamatosan izzó és mozgó tűz. A vulkánok mellett a gejzírekről is híres: melegítésre és fűtésre használják. Izland lakossága 300. 000 fő, melynek egy része viking, másik része kelta származású.

Az ország területe nagyobb részt kopár, terméketlen vidék; a lakható része a tengerparti városokat foglalja magába (Reykjavik, Akureyri, Keflavik). Izland egyik részén található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője is.

Izland történelme a vikingekkel és az ír szerzetesekkel fonódott össze: az ír, skót és viking népek keveredéséből jött létre az északi izlandi nép. Öt évszázadon keresztül dán uralom alatt működött, majd az 1800as években kivívta a függetlenségét (több tekintetben is első a világon: első Parlament létrehozása, vagy női államfő megválasztása).

Izland egy igazán különleges és extrém világot tárul az odautazó számára: lávafolyamok, feltörő gejzírek, a kék óceán, vízesések, hófödte csúcsok, örök jégmezők és izzó vulkánok – az igazi ellentétek világa. Izland neve szabad fordításban Jégországot jelent, bár aki ideérkezik, annak inkább egy meseország jut először eszébe.

Az éghajlat szempontjából egy kicsit túlzás Jégországnak tekinteni: a Golf-áramlatnak köszönhetően a tél nem hideg, a nyár vagy tavasz viszont nem jelent igazi meleget. Így azoknak érdemes idelátogatni, akik bírják a zordabb időt a kirándulások alkalmával.

Izlandra utazás egyetlen nagy kirándulásként fogható fel, akár a fővárosban, akár a szigeten utazva. Egy leírhatatlan élmények sorában vehetünk részt: egy Holdbéli táj lávafolyamokkal, magasra lövő gejzírek és gőzfelhők a zuhatagokkal, kristálytiszta és iható folyók - szemet gyönyörködtető látvány.

Az izlandi konyha nem tekinthető világhírűnek, mégis a halak, a rák, a lazac, pisztráng és bárány igazi különlegességnek számítanak a mediterrán konyha szintén hasonló ételeivel szemben.

Izland fővárosa, a világ legészakibb fővárosa, aminek neve füstös öblöt jelent. Itt járva érdemes benézni a Nemzeti Múzeumba, a botanikus kertet, faépületek, székesegyház, parkok és piacok.

Igazi látványosságot azonban csak a kirándulások alkalmával tudunk szerezni: nemzeti parkok, türkiz zöld tavak, vagy egy kis fürdőzés a Kék Lagúnában. Izland belsejébe járva feltétlenül el kell látogatni hőforráshoz, a vízesésrendszerhez, lávaréseken keresztül a dübörgő zuhatagokig, végül egy csendesebb tóig. Zöldesen csillogó vulkáni krátertavak, kétlépcsős és több irányból érkező vízesések. Izland vulkanikus tájain is tehetünk egy kis kirándulást:sárgás-vöröses hegyláncok, kék hegyoldal által körbezárt fekete lávafolyamok. Egy kis fürdőzés a 30-35°C-os természetes vizekben.

Skaftafell Nemzeti Park felfedezése, Nupstudir apró fatemplomai, gleccserek, morénatavak vagy természetföldrajzi kiállítás- egy újabb ízelítő.

Ingolshöfdi – magaslat egy igazi madárvilág felfedezése: az óceán felett elhelyezett párkányokon meg tudjuk csodálni a tengeri és a ragadozó madarakat. El tudják képzelni, hogy egy gleccsertóban hatalmas jéghegyek úsznak- ugye egy kicsit nehéz, de érdemes egyszer megnézni.

Izland leginkább ismert területei: az Arany-vízesés és a Nagy-Gejzír, a Köpülő vagy melegvizű források.

Izland azoknak a turistáknak jelent igazi élményt és kikapcsolódást, akik megunták a mediterrán tengerpartot, vagy az egyforma múzeumok, sétálóutcákat és nagyvárosokat, és inkább vágynak egy zordabb, de lélegzetelállító természetre.

Adatok Izlandról

Izland, illetve hivatalosan az Izlandi Köztársaság,
izlandiul: Ísland, illetve Lýðveldið Ísland (/ˈlið̠vɛldɪð̠ ˈisland/),

Terület: 103 000 km2.
Lakosság: 262 000 fő.
Népsűrűség: 2,5 fő/km2.

Főváros: Reykjavík.
Államforma: köztársaság.
Közigazgatási beosztás: 23 körzet (sysla).

Pénznem: 1 új izlandi króna (korona) = 100 aura.
Hivatalos nyelv: izlandi.
Egyéb beszélt nyelv: dán.
Népek: izlandi (98%), dán (2%).
Vallások: evangélikus (96%), római katolikus (1%), egyéb (3%).

Népesebb települések:
Reykjavík 93 000 (124 000) Fő.
Kópavogur 15 000 Fő.
Akureyri 14 000 Fő.
Hafnarfjörour 14 000 Fő.