Eredete
Az izlandi, az angolhoz hasonlóan, a germán nyelvekhez tartozik, ám az angoltól eltérő módon ez a nyelv – a sziget elzártságának köszönhetően - csak nagyon keveset változott a kilencedik század óta! Az izlandi tulajdonképpen a mai angol nyelv egyik ősszülőjének tekinthető. Az indo-európai nyelvcsalád germán ágába tartozik a nyugati csoport (német, holland, angol), az északi csoport (svéd, norvég, izlandi, dán, feröeri). A keleti csoport kihalt, mivel az ide tartozó gót nyelv már régóta holt nyelvnek számít. A germán nyelv különböző nyelvcsoportok szerinti rendeződése és osztályozódása valószínűleg időszámításunk előtt 400 és 100 között kezdődött el, illetőleg erősödött fel, de az északi csoporton belüli jelentős különbségek csak időszámításunk szerint 800 körül alakultak ki. Ebben az időben a skandináv nyelv (Old Norse) volt a vikingeknek, a szagáknak, az Eddák költői prózájának, valamint a rúnavéseteknek a közös nyelve, ezért aztán az izlandi a legrégebbi formája az összes fennmaradt germán nyelvnek.
Időszámításunk szerint 800 körül az angol, vagyis inkább az angol-szász még nem távolodott el jelentősen az Old Norse-tól sem szerkezetében, sem hangjaiban és szókincsében sem. Britannia nagyjából két évszázadon keresztül erős Norse befolyás alatt létezett, nagyjából az időszámításunk szerinti 800 és 1050 közötti időkben. Ez alatt az időszak alatt az angol sok száz szót vett át a Norse-ból, és ez az ősi nyelv az angol nyelvtani alakokra is hatással volt. Azt szokták mondani, hogy amíg a latin szókincs az angolban többnyire az elegáns, művelt és elvont fogalmakra utal, addig az izlandi eredetű szavakkal földhözragadt és tényszerű dolgokat jelölnek. Ettől az időtől kezdve az angol nyelv óriási változáson ment keresztül, miközben az izlandi mit sem változott! Az angolból mára szinte teljesen eltűntek a ragozások, míg az izlandiban megmaradtak, és a mai napig is nagyon sok hajlítás van benne, vagyis az izlandi nyelvtan nem éppen egyszerű.
Az izlandi nyelvben három nem van, a főneveknek, igéknek és mellékneveknek pedig nagyszámú végződése, ragja lehet. A névelő a főnév végéhez tapad, az elöljárószók határozzák meg az eseteket, és ráadásul az izlandi ábécének mindjárt 36 betűje is van! Habár az izlandi igen ősi nyelv, mégis figyelemre méltó módon alkalmas a változó idők szabta követelményekhez történő alkalmazkodásra. Emiatt aztán a mindennapokban használatos izlandi nyelvben szinte alig találhatóak idegen nyelvekből átvett szavak: a nyelv szabályai szerint könnyedén képezhetőek az iparosodottabb társadalom igényeit is kielégítő újabb és újabb szavak.
Az izlandi nyelv ma Izland hivatalos nyelve. Az első állandó települést Izlandon a norvég vikingek és a brit szigetekről származó kelták alapították időszámításunk szerint 870-ben. A telepesek fő nyelve még az Old Norse vagy a Dånsk tunga (dán nyelv) volt. Az izlandiak számos nagyszerű irodalmi alkotást, a szagákat, jegyeztek le a 12. és 13. századokban. Ezeket a – sokszor ismeretlen szerzők által írott – szagákat egy, az Old Norse-hoz nagyon hasonló nyelven írták. Ennek az időszaknak a legnagyobb ismert szerzői Ari, a Tanult (1068-1148), valamint Snorri Sturlson (1179-1241).
1262-től kezdve egészen a 14. századig Izland Norvégia ellenőrzése alatt létezett, aztán pedig a dánok vették át a hatalmat. A norvég és a dán uralom ideje alatt, Izland hivatalos nyelve is előbb a norvég, majd a dán lett. 1944-ben Izland elnyerte függetlenségét, és az izlandit hivatalos és irodalmi nyelvként visszahelyezték az őt megillető státuszba. Ma Izlandon virágzik a könyvkiadás és az izlandiak a világ legtöbbet olvasó emberei közt vannak.
Az izlandi ábécében mindösszesen 36 betű van, ebből az alábbi 32 használatos az eredeti izlandi szavak leírására:
Magánhangzók: a, á, e, é, i, í, o, ó, u, ú, y, ý, æ, ö.
Mássalhangzok: b, d, ð, f, g, h, j k, l, m, n, p, r, s, t, v, x, þ.
További 4 mássalhangzót csak idegen eredetű, vagy idegen szavak leírásánál használnak:
c, q, w, z
Három kettőshangzó is létezik az izlandiban (ezek azonban nem részei az ábécének):
au, ei, ey.
Betűk
Az eredeti izlandi szavakban 32 betűvel találkozhatunk:
- 13 betű jelöl magánhangzót: a, á, e, i, í, o, ó, u, ú, y, ý, æ, ö (ide sorolható még az au, ei, ey kettőshangzó is).
- Az é betű úgynevezett félhangzó, tehát állhat a j mássalhangzó helyett is, vagy az e magánhangzó helyett is.
- 18 betű jelöl mássalhangzót: b, d, ð, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, x, þ.
- A c, q, w, z betűket vagy használják az idegen szavak leírásában, vagy ezek helyett is izlandi betűket használnak: c helyett s vagy k betűt; q helyett k betűt; w helyett v betűt; és z helyett s betűt.
Hangok
Magánhangzók:
- Az izlandiban 8 magánhangzó hang van: a, e, i, í, o, u, ú, ö.
Kettőshangzók:
- Kettőshangzó hangot jelöl az au, á, ei (vagy ey), ó és æ betű vagy betűkapcsolat, bizonyos esetekben pedig az e, o és ö betűk is.
- Az oj, üj és uj kiejtésű kettőshangzókban a g mássalhangzó is kettőshangzóként viselkedik: og, ug és úg.
Mássalhangzók:
- Az izlandiban 29 mássalhangzó hang van: b, d, ð, g, gj, G, h, j, J, k, kj, l, L, m, M, n, N, ng, Ng, nj, Nj, p, r, R, s, t, v, x, þ. (A nagybetűvel írt hangok a megfelelő hangok nyomatékosabban ejtett változatát jelölik.)
Nyelvi purizmus
A 18. század folyamán az izlandi hatóságok meghirdették a nyelvi purizmus politikáját. Ennek a politikának a következményeként számos író és terminológista egy új szókincset alkotott, hogy az izlandi nyelvet az élet minden területén alkalmazni lehessen, az új kihívásokkal szemben is. Nem engedtek az új szavak kölcsönzésének. Számos, régen elfeledett szót hoztak vissza a köztudatba, és az óészaki gyökerekből alkottak új szavakat. Például a rafmagn szó (elektromosság) szó szerint azt jelenti, hogy borostyánkő erő (a görög elektron borostyánkő mintájára). Hasonlóan a sími (telefon) szó is azt jelentett eredetileg, hogy kötél, és a tölva (számítógép) is eredetileg a tala (adat, szám) és a völva (látás) kombinációjából származik.
A hagyományőrzés jegyében az izlandi nevek keresztnévből és apai - esetleg anyai - névből állnak, vezetéknevet általában nem használnak.
Névszóragozás
A névszók élő (hestur ló), élettelen (hús ház) és elvont (synd bűn) dolgokra utalnak. Az izlandi főneveket a határozott névelő végződése (-inn, -in, vagy -ið) szerint a legkönnyebb megkülönböztetni. Az izlandi nyelvben három nem van: hímnem, nőnem és semlegesnem, és négy eset: alanyeset (Nom.), tárgyeset (Akk.), részeseset (Dat.) és birtokos eset (Gen.), valamint két szám: egyes és többes szám. Ha az egyes számú ragozásban mind a négy esetnél mássalhangzóra végződik a ragozott alak, akkor gyenge ragozású főnevekről beszélünk, ha van benne magánhangzós végződés is, erős ragozású főnevekről.
Az első ragozási formába a következő főnevek tartoznak:
- az összes hímnemű (hesturinn, síminn)
- erős ragozású nőnemű (syndin)
szám | eset | hesturinn (a ló) | síminn (a telefon) | syndin (a bűn) |
---|---|---|---|---|
egyes | Nom. | hesturinn | síminn | syndin |
Akk. | hestinn | símann | syndina | |
Dat. | hestinum | símanum | syndinni | |
Gen. | hestsins | símans | syndarinnar | |
többes | Nom. | hestarnir | símarnir | syndirnar |
Akk. | hestana | símana | syndirnar | |
Dat. | hestunum | símunum | syndunum | |
Gen. | hestanna | símanna | syndanna |
A második ragozás formába a következő főnevek tartoznak:
- gyenge ragozású nőmemű (tungan)
- az összes semlegesnemű (húsið, auga)
szám | eset | tungan (a nyelv) | húsið (a ház) | auga (a szem) |
---|---|---|---|---|
egyes | Nom. | tungan | húsið | auga |
Akk. | tunguna | húsið | auga | |
Dat. | tungunni | húsinu | auganu | |
Gen. | tungunnar | hússins | augans | |
többes | Nom. | tungurnar | húsin | augun |
Akk. | tungurnar | húsin | augun | |
Dat. | tungunum | húsunum | augunum | |
Gen. | tungnanna | húsanna | augnanna |
Melléknévragozás
Melléknevek esetében is van erős és gyenge ragozás, mint a főneveknél. Mint más nyelveknél, az izlandiban is a jelző és a jelzett szó együtt ragozódik:
- Hann á ríka konu. Gazdag felesége van.
- Ég ekki ríku konuna. Ismerem a gazdag nőt.
Az alábbi táblázatban az első két oszlop a hímnemű (erős, valamint gyenge ragozású), a harmadik-negyedik a nőnemű (erős és gyenge), az utolsó kettő pedig a semlegesnemű (erős és gyenge ragozású) melléknevek ragozását mutatja be:
szám | eset | ríkur | ríki | rík | ríka | ríkt | ríka |
---|---|---|---|---|---|---|---|
egyes | Nom. | ríkur | ríki | rík | ríka | ríkt | ríka |
Akk. | ríkan | ríka | ríka | ríku | ríkt | ríka | |
Dat. | ríkum | ríka | ríkri | ríku | ríku | ríka | |
Gen. | ríks | ríka | ríkrar | ríku | ríks | ríka | |
többes | Nom. | ríkir | ríku | ríkar | ríku | rík | ríku |
Akk. | ríka | ríku | ríkar | ríku | rík | ríku | |
Dat. | ríkum | ríku | ríkum | ríku | ríkum | ríku | |
Gen. | ríkra | ríku | ríkra | ríku | ríkra | ríku |
A melléknevek fokozása a következő
nem | rag | alapfok | középfok | felsőfok |
---|---|---|---|---|
hím | -ari / -ast | ríkur | ríkari | ríkast |
nő | -ari / -ust | rík | ríkari | ríkust |
semleges | -ara / -ast | ríkt | ríkara | ríkast |
Igeragozás
Az izlandiban három igeidő van: jelen, múlt és jövő. A múltidő esetében van régmúlt, folyamatos és befejezett múlt, amelyek a hafa birtoklást kifejező ige megfelelő alakjaival vannak képezve.
Egy ige, a bíta harapni ragozása:
jelen idő | múlt idő | ||
---|---|---|---|
egyes szám | 1. | bít | beit |
2. | bítur | beist | |
3. | bítur | beit | |
többes szám | 1. | bítum | bitum |
2. | bíti | bitu | |
3. | bíta | bitu |
A létige (vera) és a birtoklást kifejező ige (hafa) ragozása rendhagyó:
jelen idő | múlt idő | jelen idő | múlt idő | ||
---|---|---|---|---|---|
vera | hafa | ||||
egyes szám | 1. | er | var | hef | hafði |
2. | est | varst | hefur | hafðir | |
3. | er | var | hefur | hafði | |
többes szám | 1. | erum | vorum | höfum | höfðum |
2. | eruð | voruð | hafið | höfðuð | |
3. | eru | voru | hafa | höfðu |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése